Szívek-takarók
Mostanság takaró varrásban vagyok. Nagy munka , mint ahogyan ezt sokan tudják , akik már varrtak legalább egyszer takarót és minden apró részletére ügyeltek. Én már több takarót is készítettem az évek során de mindig azon töprengek, hogy régebben amikor még nem volt ilyen drága varrógépem csak egy kis olcsó , sima háztartási , hogy a csudába tudtam ugyanúgy megvarrni, gyűrődés nélkül, ragasztó spray nélkül, vastag vatelinnel. Aztán mindig rájövök, hogy nem ezeken múlik, akármilyen a varrógépünk márkája, ára, akár vannak flancos eszközeink akár nincsenek, a lényeg a türelem, precízség és higgadtság. Igen, nem szabad takarót akarni egy nap alatt. Igaz az a közhely, hogy jó munkához idő kell. Emlékszem, hogy a legelső takarómat, és nagy kétszemélyes ágyra valóról beszélek, még ollóval szabtam és papír kartonból vágott sablonnal rajzoltam ki egyenként. El tudjuk ezt ma már képzelni???? 20 évvel ezelőtt még nem voltak itthon beszerezhetőek a foltvarróknak szánt "enélkül nem lehet foltot varrni" eszközök. Újságot is csak úgy láttunk ha volt valakinek egy ismerőse külföldön és küldött haza pár darabot, pláne könyvet. Méreg drága, gyönyörűséges anyagokról ne is beszéljünk. DE mégis varrtunk és terveztünk - füzetbe, és színeztük és anyagdarabkákat ragasztva néztük milyen is lesz az összhatás. Elraktam ezeket a füzeteimet - mert akkor még nem volt internet, de még sokaknak számítógép sem otthon. Aztán felgyorsult a világ és kinyílt és most már mindenünk van- MINDENÜNK? jó kérdés. vagy valami elveszett valahol út közben?
Ezzel persze nem azt mondom, hogy rossz ez így, haladni kell előre, viszont múlt nélkül nincs jövő, és ezt nem szabad elfelejteni.
Egyet tudok, az ország első foltvarrós generációja alaposan megtanulta és elsajátította az alapokat. Egymástól tanultunk - élőben! Ha összejöttünk- technikákról beszélgettünk, segítettünk egymásnak -és nem irigykedtünk! Akkor még a céhnek is volt igazi lényege.....de ezzel már nagyon is elkanyarodtam az eredeti témámtól. Talán azért mert a foltvarró klubunk az idén lett húsz éves és sokat gondolkodom azon hová jutottunk:)
Néha jó nosztalgiázni egy kicsit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése